Ingatlan ügyvéd szakértőt kérdeztünk a legfontosabb szabályokról. Ez az a témakör, mely legjobban az egyetemistákat érinti, bár igen sok család életében is meghatározó szerepet játszik.
Mindennek jogi hátterével kapcsolatban azonban az albérletet igénybe venni kívánók egy jelentős hányada nincs igazán tisztában. Pedig nagyon fontos, hogy az albérlő és a bérbeadó között hivatalos szerződések szülessenek, hiszen ezekkel mindenki védi magát, emellett egyszerre kötelezettségeiről is nyilatkozik, tehát egy abszolút korrekt ügyintézésről van szó, ha egyébként minden rendben van a lakással kapcsolatban. Az eredetileg 1993-ban foganatosított, helyiségek bérletéről szóló törvényt tehát 2014. március 15-én néhány módosítással és kiegészítéssel látták el.
Nézzük meg a leglényegesebb változtatásokat!
Az ingatlanforgalomban megszokott etikai normák értelmében a kaució összege 3 havi lakbér egy összegben történő megfizetésében maximalizálódik. Új elem az úgynevezett tűrési kötelezettség, mely annyit jelent, hogy az albérlő köteles eltűrni az állagmegóvó munkafolyamatok őt esetleg kellemetlenül érintő megnyilvánulásait is, míg a korszerűsítési munkálatokat nem köteles eltűrni, ha azok valamilyen formában zavarják őt. A határozatlan időre kötött szerződések bármely fél részérő felmondhatóak bármikor. Kötött szerződések ellenben csak az aktuális hónapot követő hónap végére szóló lakáselhagyási kötelezettséggel bonthatóak fel. A következő kivételes esetekben lehetséges a rendkívüli felmondás: ha a bérló nem fizet; ha a lakást nem rendeltetésszerűen használja; ha valóban problematikus módon zavarja a többi lakót, vagy a szomszédokat. Ingatlanjogra szakosodott ügyvéd igénybevétele mindenképp ajánlott későbbi jogviták elkerülése érdekében.